178. fejezet 2. könyv megállapításai
-Damon~
-EGY HÉTTEL KÉSŐBB
Damon az ágyán feküdt, fejét a mennyezet felé fordítva. Arckifejezése sztoikus volt, szemei üresek. Reggel nyolc volt, de a szoba sötét volt. Damon nem vette a fáradságot, hogy felkeljen, hogy kinyitja a függönyöket. Minden koromsötét volt és üres, akár a szíve. Az egyetlen hang, ami betöltötte a szobát, a halk lélegzete volt. És halványan, nagyon halkan, szinte hallotta a szíve dobogását. Szinte lenyűgözte, hogy ez a dolog még mindig működik mindazok után, amin keresztülment.