141. fejezet
A gyomrában rekkenő hőség kitépte Emerielt az álom mélyéről. Megmozdult, zihálás szökött ki az ajkából, miközben alsó hasa fájdalmas görcsbe szorult. Megint megtörtént.
Szemei eszeveszett pásztázással jártak körbe a szobában, megtorpanva, amikor meglátta Daemonikai nagy alakját, aki egy széken ült a sarokban, fejét a magas háttámlának támasztva, csukott szemmel.
– Kérlek, szükségem van rád – suttogta az ajkába harapva.