291. fejezet Idegen

A mellette álló ápolónők lehajtott fejjel, néma könnyek peregtek az arcokon, félelmük tapintható erőként a szobában.

Nem kínáltak szavakat, kifogásokat, csak az életüket ismerők nyers rettegése lógott egy cérnaszálon.

Alig tudtam visszatartani a kitöréssel fenyegető dühöt. Minden kimondott szó csak még mélyebbre csavarta a kést, a felismerés, hogy milyen mélyre nyúlt az árulás, mennyi hazugság forgott körülöttem.