348. fejezet

Bólintottam, máris kimerültnek éreztem magam ettől a találkozástól. Miért kell mindig találós kérdésekben beszélnie? Egyszer nem adna nekem határozott választ?

– Mi a legnagyobb félelmem? – kérdeztem, és még mindig szilárdan azon gondolkodtam, hogy mit mondott nekem arról, hogy ez az egyetlen út a sikerhez. Ha akkor szembe kell néznem a félelmemmel, nem lehet túl nehéz, amíg tudom, hogy mivel állok szemben.

– Ezt neked kell egyedül felfedezned. Szomorúan elmosolyodott, és a mögötte álló óriás aranyfára nézett, ami enyhén villogni kezdett, és tudtam, hogy azért, mert nem tarthat itt sokáig. – Attól tartok, itt kell elválnunk, de hagyok neked egy utolsó ajándékot…