88. fejezet

– Lesz… Soha nem jön össze – motyogtam. Nem értettem teljesen, mit értett azzal, hogy engem választott a gyermekünk előtt, de úgy tűnt, hogy megfenyegeti a babámat. Megpróbálna valamit, ha a tüneteim rosszabbodnának?

– Remélem, nem – válaszolta halkabb hangon, elszánt arckifejezéssel. – Éhes vagy? Kérdezte és ezzel véget is ért a születendő gyermekünkről szóló beszélgetés.

Azt kívántam, bárcsak azt mondhatnám, hogy nem döbbent meg, ahogy elvetette a témát, mintha nem valami életet megváltoztató dologról lenne szó. Nem akartam hibáztatni, tudván, hogy vannak saját problémái, amikkel nem foglalkozott, és lehet, hogy az említett problémák miatt nem akar gyereket vállalni, de fáradt voltam, nyűgös és emiatt ideges. Az agyam azt súgta, hogy boldognak kell lennie, és mivel nem, még jobban elkapkodtam.