92. fejezet

Azon az éjszakán elkerültem az alvást. Dobódtam-fordultam az ágyban, ásítottam és dörzsöltem a szemem, de még mindig nem tudtam aludni. Számoltam a birkákat, pislogtam sokszor, de már elmúlt éjfél, de nem aludtam. A testem fáradt volt, de az elmém nem volt hajlandó leállni.

A telefonomért nyúltam, hogy múlassam az időt, amikor az ajtó nyikorogva kinyílt, és bejött a párom. Megállt, amikor látta, hogy az éjjeliszekrény felé nyújtom a kezem.

– Ébren vagy – motyogta meglepetten.