50. fejezet

Luca sötét nevetést hallat, és zsebre dugja a kezét. "Komolyan?" – mondja kissé kimerülten a hangja: – Itt vagy?

Kissé grimaszolok, hátrálok egy lépést a fa mögé. "Ez... rossz? Mehetek...."

– Nem – mondja, megdönti a fejét, és közelebb hív. "Azt hiszem... úgy értem, nem vagyok meglepve. Ki a fenéről álmodnék még."