52. fejezet Flörtölni egy pácienssel
KIARA
Őrület volt itt. Nem volt időm megállni és beszélgetni senkivel, apránként gyógyítva mindenkit. Ezek a sebek varázslattal voltak befűzve, de valahogy úgy tűnt, hogy sokkal gyorsabban és ájulás nélkül meg tudom őket gyógyítani. Mióta felébredtem, másképp éreztem magam. Ez az energia hullámzott bennem, éreztem, ahogy átáramlik az ereimben. Nem csak a képességeim használatára próbáltam összpontosítani, hanem ténylegesen is éreztem, ahogy előjön, érzékeltem a korlátaimat, és pontosan tudtam, hogy mennyit használok.
Még csak nem is volt furcsa és újszerű, a képességemet használni olyan természetesnek éreztem, mintha születésemtől fogva hatalmamba vittem volna a tudást. Amikor felébredtem és így láttam Ravent, megrémítettem. Annyira érzelgőssé tett, hogy tudtam, hogy tönkretette magát, hogy megvédjen, ahelyett, hogy futott volna. Ki akartam szorítani belőle a fényt, és elmondani neki, hogy büszke vagyok rá, ugyanakkor szidni is akartam, amiért így tesz. Még a farkasa sem volt vele, akármilyen erős is volt, még mindig nem volt nagykorú, sem olyan szinten, mint én.