55. fejezet

Max úgy gurít minket, hogy alatta legyek, ő pedig leveszi rólam a súlyát. Erős karjaiban az izmok megfeszülnek. Végigsimítok a bicepszén, értékelem, milyen érzés az ujjaim alatt. Újabb görcs fog el, és élesen beszívom a levegőt. Nagyon szeretném, ha lassan mennénk, sok előjátékkal, hogy kényelmesen érezze magát, de a farkasom egy igénytelen kis ribanc, és semmi sem érdekli. Max feltérdel, és habozás nélkül lelöki a rövidnadrágját, a fájdalmam enyhítésére irányuló vágya felülírja minden aggodalmát. Megragadja a csípőmet, és lehúz maga felé az ágyon, teljesen megdöbbentve és lenyűgözve, miközben felemeli a csípőmet, és a bejáratomhoz áll, majd egyetlen könnyed mozdulattal becsusszan.

"A francba, hihetetlenül érzed magad!" - sziszegi, és én elakad a lélegzetem, attól, hogy milyen szépen teltnek érzem magam. „Olyan meleg és nedves vagy, egyszerűen tökéletes” – szinte teljesen visszahúzódik. „Nézd, milyen jól viselsz engem” – nyögi, miközben visszacsúszik a helyére. Teljesen le vagyok nyűgözve ettől a férfitól. Tudtam, hogy már láttam ezt az oldalát, amikor az étkezőasztalnál játszottunk, de rájönni, hogy az én édes, félénk Maxomnak nemcsak domináns oldala van, de a mocskos szája is lenyűgöző. Olyan, mint a nappal és az éjszaka, egy szent és egy bűnös egyben. Ez az igazi énje? Vagy csak az én hevem hat rá? „Tudod, milyen lenyűgözően néztem ki, ahogy az ajkaid a farkam köré fonódtak, miközben Jack megdugott?” – kezdi felgyorsítani a tempót, miközben belém hatol, míg lihegő roncs nem leszek.

„Előnyölj nekem, hadd érezzem, milyen” – követeli. A szavai talán le tudnának venni, de a mély lökéseivel kombinálva úgy követem az utasításait, mint amilyen jó kislány vagyok. Újra meg újra a nevét kiáltom, miközben a gyönyör hullámain lovagolok, kétségtelenül ezzel tudatva az egész lakással, milyen jól érzem magam Max mellett.