1700. fejezet
Roza, aki Axel mögött állt, először nagyon felzaklatta magát. Szavai hallatán azonban majdnem mosoly suhant át az ajkán, és kis híján kitört belőle a nevetés.
Axelnek érzéke volt a szavakhoz. A tárgyalóteremben könyörtelenül feltárta a vádlottak sebezhetőségeit, a mindennapi életben pedig nyíltan felhívta a figyelmet az emberek érzékeny pontjaira.
„ Te… Micsoda hülyeségeket beszélsz! Nincs is plasztikai műtétem!” Regina gyorsan eltakarta az arcát, ami feszes és felfújt volt, mint egy felfújt baba, egyszerre zavarban, dühösnek és bűntudatosnak érezve magát. Axel megrázta a fejét, és azt mondta: „Nem a te hibád, hogy öregszel, de nem helyes ezt mások megfélemlítésére használni.”