2192. fejezet

Hideg fény tükröződött Christopher szemüvegén. Ahogy érzelmi sebei fájdalmasan felszínre kerültek, vad, állatias vérszomj tört fel benne. A szégyen, a frusztráció és a sebezhetőség felkavart benne valamit.

„Bella... tudom, hogy utálsz, de nem vádolhatsz meg így...” – Hangja a védekezés és a kétségbeesés között ingadozott.

„Megvádollak? Christopher, te tényleg megőrültél! Ha meg merted tenni, miért nem tudod beismerni?” Bella perzselő gyűlölettel meredt sápadt, baljós arcába.