52. fejezet

Luna

Hol van?" A hang már sokadik alkalommal ugatott, megtámadta a csengő fülemet. Egy kendőt szorosan a szemem köré kötöztek, egy másikat pedig lazán a számon, így épp elég teret hagyva beszélni.

"Fogalmam sincs." Ugyanezt a választ adtam, és szereztem még egy pofont, ami elég erős volt ahhoz, hogy oldalra verje a fejem. A becsapódás csípést hagyott az arcomon, de ezen kívül nem görcsöltem meg. A vér fémes íze betöltötte a számat, kitört ajkamból és vérző orromból.