2447. fejezet

Sírt, kifulladt, és nem tudott beszélni.

Egy idő után Sabrina végre meghallotta a halk, elfojtott sírást a telefonban, és odasúgta: „Yvonne?”

„Sabrina… Sabrina…” Yvonne sírva fakadt. „Sabrina… Zokogj, zokogj, hiányzol. Haszontalan vagyok, Sabrina? Miért nem tudok olyan nyugodt lenni, mint te? Te többet szenvedtél, mint én, és most, hogy ilyen kis nehézséggel találkoztam, olyan, mint egy akadály, amin nem tudok átjutni. Sabrina, szerinted át tudom jutni ezt az akadályt?”