34. fejezet
"Sebastián úr..." Selene sírni akart, de nem mert, amitől az arca még csúnyábbnak tűnt. – Tudtam, hogy nem szeretsz, és én vagyok az, aki az állomásom fölé nyúlok érted. Nem jelennék meg többé előtted.
Selene megfordult és elment.
Sebastian váratlanul megragadta a karját.