46. fejezet
" Persze. Kérem, folytassa." Bár a zsigeri megérzésem azt súgta, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni, mégis megőriztem a hangnemem a lehető legkellemesebben.
Meg sem fordult a fejemben, hogy a következő pillanatban elveszítem az irányítást és dühöngök rá.
" Anna, ha átgondolja a dolgot, és egyetért az előző kérésemmel, annyi szabadságot engedek, amennyit csak akar. Még ha egy teljes hónapig nem is tud bejönni az irodába, akkor is utasítom a számviteli osztályt, hogy fizesse ki a havi fizetését. Hogy hangzik ez? Hajlandó vagy még egyszer átgondolni?"