32. fejezet

– Amióta hozzánk jöttél! – mondta Charlotte, és Violetre nézett. – Nem emlékszel, hogyan dobtad rám az összes maradékot, miközben azzal fenyegetőztél, hogy megütsz, ha elmondom apának?

– Mi a fenéről beszélsz? – kiáltotta Violet, és Charlotte szemébe ugyanolyan gusztustalan pillantást vetve. Ezek után Damienhez fordult, és zokogni kezdett. – Damien, ne hallgass rá! Egész idő alatt az árnyéka alatt éltünk! Apa mindig rajong érte!”

Charlotte összerándult Violet hirtelen szemléletváltásán, de a mosolya nem lankadt meg.