148. fejezet

AEKERIA

Amikor meghallotta a hangját – olyan mélyen ismerős és vigasztaló hangot – Aekeira nem tudta elfojtani az érzelmek hullámát, ami elöntötte a hangját. Szíve hevesen dobogott, gyomrában pillangók törtek ki, izgalom és megkönnyebbülés zúdult rá.

A lány felé rohant. – Felség. Kezei megrebegtek rajta, és aggodalmas mozdulatokkal megérintette a mellkasát, a hasát és a vállát. "Jól van, uram? Megsérült? Történt valami?" Aekeira megvizsgálta, nincs-e rajta sérülés.