156. fejezet
Furcsa volt ott érezni, mégis kellemes. Színültig tömve. Visszahúzódva ismét belevetette magát.
– Yesssss – lihegte –, tovább.
Röviden, kemény lökésekkel, Daemonikai király úgy birtokolta őt, ahogyan azt soha nem hitte volna lehetségesnek. Szinte túl sok volt, minden idegvégződést eksztatikus boldogság lobogott.