210. fejezet

Dylan POV.

Olyan közel volt hozzám, hogy éreztem, ahogy a saját testéből áradó hő lassan növeli a sajátomat. Lewis elvigyorodott, miközben én csak a szájára pillantottam. Istenem, az ajkaink centiméterekre voltak egymástól, lélegzetvételeink összefonódtak, amitől a hőség teljesen új formája szállt fel bennem. - Ma más az illatod... - hallottam, ahogy halkan motyog, miközben még közelebb hajolt, amitől a szemem egy töredékére elkerekedett. – El kellett volna mondanod. Megszólalt, mielőtt végre elhátrált a testemtől.

Egykor pimasz arckifejezése drasztikusan megváltozott, ahogy a sérelem átvette vonásait. A szemöldöke olyan enyhén összerándult, mire egy együttérző mosoly irányult rám.