226. fejezet

– Oké, most megharapom, mi lehet ennek a célja, a Hold hatalmas istennője. Elmosolyodott egy félmosollyal, még az is tökéletes volt. A hölgy a szépség megtestesítője volt, és az, hogy mellette álltam, csak rávilágított minden hibámra.

– Hogy megnyugodjon. Ez egyszerűen lehetetlen volt, az elmém soha nem tud ellazulni, túl sok volt amin gondolkodnom. – Bevallom, nincs sok időnk, teljesen kimerít, minél tovább maradsz itt a túlvilágon. Most már felkeltette a figyelmemet, egyelőre úgy teszek, mintha ő lenne a holdistennő, de ebben a szakaszban már egészen biztos voltam benne, hogy megtréfálnak, vagy ilyesmi.

"A túlvilág? Azt mondod nekem, hogy jelenleg halott vagyok?!" A lány megrázta a fejét, és csak egy lélegzetet vett fel kuncogva.