104. fejezet

– Cahir. Megérintettem a karját, amikor közelebb ért, ajkaim remegtek. Nem bántana – próbáltam meggyőzni magam erről, de nem hagyta abba a szívem remegni, amikor közelebb ért egy fura pillantással aranyszínű szemében.

El akartam nézni, de kényszerítettem magam, hogy fenntartsam a szemkontaktust. A vérrel bevont és vad szemekkel borított farkas alatt ott volt a párom, életem szerelme és gyermekem apja.

„Cahir – ugye…” Meg akartam kérdezni, hogy felismer-e, de nem tudtam. Mit csináltam egy engem üldöző farkassal beszélgetni? Mit csináltam, amikor egy elvadult farkashoz nyúltam? De az az elvadult farkas a párom volt, és nem engedhettem el. Soha.