35. fejezet

Daphne nézőpontja

Caleb és én aludtunk egy rövid ideig a sok móka után. Arra ébredtem, hogy a nyakamat és a vállamat nyögi. Úgy éreztem, egy varázslatos helyen vagyunk, amely kizárólag nekünk készült. Mintha a Holdistennő maga alkotna meg minden fűszálat, vízesést, fákat és sziklákat csak nekünk. Miután Caleb rájött, hogy ébren vagyok, felállt, és a karjába vett, és a mellkasához szorított, mintha egy csecsemő lennék.

„ Caleb, mit csinálsz?” Nem tudtam nem megkérdezni tőle.