5. fejezet Hazatérés

Miután Maggie megnyugodott, végre megérezte ragacsos testét, és így elment a fürdőszobába zuhanyozni. Amikor kijött, meglepődve látta, hogy az egykori idős férfi és két szállodai egyenruhás nő áll a fürdőszoba ajtajában.

Az egyik nő egy cipősdobozt tartott a kezében, a másik pedig egy hosszú, kék ruhát. Porvédő volt rajta, és a ruha jó minőségűnek tűnt.

Az öregember lesütött szemmel megszólalt: – Ms. Johnson, itt a ruhája és a cipője.

Szavai nyomán a két nő az ágyra tette a ruhát és a cipőt. Aztán hárman visszavonultak, mielőtt Maggie bármit is kérdezhetett volna. Szíve mélyén nagyra értékelte a szálloda szolgáltatásait. Kár, hogy előző életében csak egyszer volt itt.

Amikor kiment a szállodából, az ég borongósnak és ködösnek tűnt. Az érkező-menő autók felkapcsolták a lámpákat, de a sűrű köd áthatolhatatlannak tűnt. A hideg szél fújt és harapós nedvességet hozott. A nedves út visszaverte az autó fényeit, mély és sekély árnyékokat képezve. A jelenet magányosnak és nyomasztónak tűnt.

Maggie megfeszítette a kendőjét, és elindult a ház felé.

A szálloda elég messze volt az otthonától, de nem volt pénze taxit hívni. Az öreg egy magassarkút készített neki. Következésképpen, amikor elérte otthona kapuját, hólyagok lettek a lábán, és a fájdalom elzsibbasztotta.

Végül elérte az anyjától örökölt villa kapuját. Mivel a kapu zárva volt, be kellett csengetnie, és várnia kellett, míg valaki kinyitja.

Maggie kigúnyolta magát. Ez volt az otthona, és úgy várt a kapuban, mint egy vendég.

A szitáló esőben állva kirázott a hideg. Jó idő múlva szolgájuk, Nanny Collins végre lassan kijött, hogy kinyissa a kaput. Megdöbbenve látta Maggie-t, majd rosszkedvűen felkiáltott: – Első kisasszony.

Miután édesanyja elhunyt, Lily Walker felvette Nanny Collinst. Mrs. Stella gondoskodott az anyjáról, helyére Nanny Collins lépett, öregsége ürügyén.

Maggie hidegen hunyorgott rá, és közömbösen válaszolt: – Még mindig ismeri az első kisasszonyt?

Szavait követve figyelmen kívül hagyta a nőt, és beszállt a magassarkújába. A levegője nagyon arrogáns volt.

Nanny Collins egy ideig állt az esőben. Maggie levegőjétől elragadtatva még csak közelről sem merte követni Maggie-t. Csak amikor Maggie elment, mozdult meg.

Megijedt. Ha jobban belegondol, tudta, hogy Maggie most már csak egy anyátlan lány. A Johnson család első kisasszony címén kívül Maggie-nek semmije sem volt. Mire volt büszke?

Mister annyira kedvelte Tamit, hogy a Johnson családban mindent ő örököl. Most már csak Tamit és a háziasszonyt kellett jól kiszolgálnia. Csak ő nem tudta, hogy nincs mit örökölniük a Johnson családtól. Itt minden a Jones családé volt. Ami a Johnson család vagyonát illeti, azokat már Maggie-vel kötötték, és fiatal kora miatt ideiglenesen William Johnson kezelte.

Mielőtt Maggie belépett volna, hallotta a harmonikus és élénk hangokat a nappaliban.

Tami azt mondta: "Apa, anya, nagypapa végre beleegyezik a házasságodba. Ez nagyszerű, és a Johnson vezetéknevet fogom viselni, igazam van, apa? Végre elismert a családunk."

Nos, Tamit még nem Johnsonnak hívták. Anyja után Tami Walkernek hívták.

Bár ő is édesapja vér szerinti lánya volt, ezt még senki sem tudta a családban. Előző életében Tami szintén nem tudta, és Maggie mostohaanyjának a gyermekeként vették fel.