46. Negyvenhatodik fejezet

Ellia kissé zavarba jött, amiért párja ilyen bensőségesen szólította a nevén a királynő előtt, és elpirult, miközben azt mondta: – Nagyon kedves tőled, királynőm. Arra sem számítottam, hogy ilyen hamar találkozunk. Hallottam rólad, Bentől, de sosem számítottam rá, hogy ennyire… más leszel, a jó értelemben.

Lucianne a gyerekekre nézett, akik Ben mellett voltak, és a lábába kapaszkodtak. – És ezek biztosan Rita és Russell. Elliát megdöbbentette, hogy a leendő királynő tudja a gyerekei nevét, de Bent meghatotta, hogy emlékezett. Közelebb hozta a gyerekeit Lucianne-hoz, és Lucianne lehajolt, hogy találkozzon a sötét hajú, csillogó szemű lánnyal. – Helló, Rita.

– H-helló, kisasszony. – motyogta idegesen.