402. fejezet

Proserpina

Lucien egy perc múlva ott volt mellettem. Halványan éreztem magam körül a karjait, és hozzá hajoltam.

Túl fáradt voltam ezekhez az érzelmi hullámvölgyekhez – mondta egy távoli hang az elmémben, miközben be- és kilélegeztem, és arra összpontosítottam, hogy kordában tartsam a nehéz légzésemet.