25. fejezet

– Mi a fasz! Éva, aki még mindig félálomban volt, álmos szemei tágra nyíltak, amikor meghallotta a távoli, mégis ismerős hangot." Jó reggelt, apa. Jó hallani a hangodat ennyi idő után. Elnézést, nem az volt a szándékom, hogy figyelmen kívül hagyjam a hívásaidat, de ez elég furcsa, mert nem számítottam rá, hogy ma hívást kapok." – magyarázta Éva szerényen.

"Milyen pimasz lettél! Most találkozót kell egyeztetnem veled, mielőtt felhívlak, mi? Ennyi bátorságod van!" A hang ismét kiáltott.

"Természetesen nem. Bármikor hívhatsz, amit csak ritkán teszel meg, hacsak nem kell valami tőlem vagy valakitől, aki kiabálna, és kiadná a dühét. Úgy tűnik, a reggel jó hangulatban van, szóval ne vesztegessük egymás idejét, és térjünk arra a pontra, hogy miért döntött úgy, hogy ma felhív minden nap közül?" Éva ásítva mondta, már elege volt abból, hogy a bokrot veri. Emellett kétségbeesetten szeretne visszaaludni. Kilenc hónapja óta soha nem ébredt ilyen korán, ez lenne az első alkalom, de szívesen nem azzal töltené az idejét, hogy az apjával beszéljen, akinek hátsó szándéka volt, hogy felhívja.