1255. fejezet

Drew összehúzta a szemét, és azt mondta: „Ugye nem miattam vagy itt?”

Yvonne játékosan végigsimított az ujjaival a férfi mellkasán, miközben megkerülte. – Uram, el kell ismernie, hogy az utolsó találkozásunk teljes mértékben a sors kezében volt.

Drew felvonta a szemöldökét. – Hmm, valóban a sors. – Köszönöm a legutóbb nyújtott segítségedet. Yvonne a fekete nyakkendőjét fogta, puha, formás alakjával hozzápréselődve. Szeme vágytól csillogott, miközben azt mondta: – Mindig is szerettem volna újra látni téged, és reméltem, hogy viszonozhatom neked.