181. fejezet
Emeriel nem tudta rávenni magát, hogy találkozzon a pillantásával. Úgy meredt a kezeire, mintha bennük lenne a válasz arra, hogy a körülötte heves szélvihar ismét elcsendesedjen. Felkapta a kanalat, és kényszerítette magát, hogy igyon egy kis falatot.
Abban a pillanatban, amikor a meleg étel megütötte a nyelvét, a gyomra éhesen korgott, emlékeztetve arra, mennyi idő telt el azóta, hogy utoljára evett. Szóval egyél, ő megtette. Eleinte lassan, de aztán úrrá lett az éhség.
Emeriel úgy felfalta az ételt, mintha az lett volna az utolsó. Alig vette észre, hogy Lord Vladya őt figyeli, mígnem az utolsó morzsa is el nem tűnt. Aztán a valóság újra becsapott.