200. fejezet

Diana

Térbe tett lábbal ülök a tisztás közepén, a lélegzetem egyenletes, a szemem lehunyt, elveszve a meditáció ritmusában. Dominicus hangja cseng az agyamban, emlékeztetve az összpontosítás fontosságára. Tisztítsa meg az elméjét. Érezd a körülötted lévő világot minden érzékszerveddel. Legyél egy vele. Ez egy mantra, amivel küszködtem, de most, többhetes gyakorlás után, tényleg érzem. A föld egyenletes zúgása alattam, a hűvös szellő a bőrömön, a levelek távoli susogása. Minden egyre világosabb, élénkebb.

Lassan fújom ki a levegőt, és a mozdulatlanságba koncentrálok.