410. fejezet

Grimaszolok, miközben átsurranok az étkező ajtaján vacsorázni, mert jól tudom, hogy késésben vagyok, és alulöltözött is.

De nevetek, miközben megpróbálom halkan becsukni magam mögött az ajtót, mert hatalmas éljenzés tör ki az összegyűlt családom felől érkezésemkor, tudatva velem, hogy teljes bolond voltam, amiért azt hittem, hogy csak... csendben beosonhatok a szobába, és úgy tehetek, mintha végig itt lennék.

– Bocsánat, bocsánat! – tiltakozom, és felemelem a kezeimet, az egyikben egy kis borítékot tartok. – Nagyon bunkó vagyok, és az év legrosszabb gyereke.