228. fejezet Megdöbbentő kinyilatkoztatás!
Thomas ölében ültem, karjaimat a nyaka köré fontam. A kendő, ami már félig lecsúszott a vállamról, most a lábam mellett hevert a padlón.
Ilyen közelségben tisztán éreztem a testében bekövetkezett változásokat.
Azon az éjszakán csak a kezeit használta, hogy a határaim szélére taszítson, így elakadt a lélegzetem. El sem tudtam képzelni, milyen érzés lenne, ha valaha is végigmennénk.