158. fejezet

** Sándor nézőpontja **

Nem emlékszem, mikor aludtam utoljára ilyen jól. Nem akarom, hogy vége legyen, de biztos vagyok benne, hogy el fogunk késni az óráról. Nyögök egyet, és a fejemet Sophia mellkasához fúrom. Érzem Jack, Max és Liam illatát rajta, de még mindig csodálatos illata van. A farkasom élvezi, hogy rajta érezheti a kötelékünk illatát, ők az ő falkája, és helyénvaló, hogy ő hordozza az illatukat. Furcsa módon Ethan illata hiányzik, általában úgy van rajta, mint egy kiütés.

„Hogy érzed magad?” – kérdezi Zsófia.