167. fejezet

Bekopogtatva a hálószoba ajtaján, amelybe apám Selene-t bízta, tompa puffanást hallok, és hirtelen csapkodó hangot. Kinyitva az ajtót pásztázom a teret, és egy fotókönyvet veszek észre, amely véletlenül hevert az ágyon, mintha sietve ejtették volna oda, és egy pár elhagyott papucs a padlón a fejtámlánál. Azonban nem látok se bőrt, se haját annak a nőnek, akit megkerestem.

Belépve felhívom: – Selene?

Édes illata az orromba úszik, a fanyar félelem határozott árnyalatával összekeverve. Annak ellenére, hogy együtt érzek a helyzetével, édes párom akaratlanul is vadászatot adott az orrom alá, és egyetlen sót érdemlő farkas sem tud ellenállni egy ilyen csábító ajánlatnak. – Gyere ki, gyere ki, bárhol is vagy, kis farkas.