17. fejezet

Alpha Jax

Szívem összeszorult, ahogy a karjaimban vonaglott, szája nyitva, és kivehetetlen nyöszörgést hallatott. A csomagorvos túl sokáig tartott, és egyszerűen nem tudtam ott ülni és várni. Leszáguldottam a kör alakú falépcsőn, édes semmit suttogva neki. A farkasom járkált gondolatban, pánikba esett, mert érezte, hogy a farkas lassan kómába zuhan.

Vérének illata egyre erősebb és erősebb lett, minél jobban átszivárgott a verejtékén. Féltem a biztonságát és az életét, de másrészt megkönnyebbültem, mert nem fog a végén ilyen erőszakos módon teremtett gyermeket szülni. Egy karommal megtámasztva súlyát sikerült a járművem hátsó ülésére helyeznem.