182. Száznyolcvankettedik fejezet

Lucianne megfordult, és egy világoszöld ruhás kis Evie-t találta feléje tárt karokkal. Lucianne-nak nem kellett gondolkodnia, mielőtt lehajolt, hogy felkapja a kislányt.

– Helló, Evie. Hol van anyukád? – kérdezte Lucianne mosolyogva.

Evie mögé nézett, és rámutatott, Lucianne pedig egy őrült anyát látott az útjában. Lucianne ekkor Evie-re nézett, és megkérdezte: „Evie, megmondtad anyukádnak, hogy hova rohansz?”