147. fejezet

**Szófia nézőpontja**

A következő reggel túl gyorsan elérkezik. Nem állok készen visszatérni a valóságba. Boldog vagyok itt, ebben az ágyban, Liam biztonságos karjaival körülöttem, és a kötelékeim suttognak a fejemben. Ha nem nyitom ki a szemem, becsaphatom magam, hogy mindannyian együtt vagyunk itt, de a hólyagom más tervei vannak, miközben megkönnyebbülésért kiált. Egy nyögéssel erőltetem magam fel, gyűlölve a testemet ebben a pillanatban.

„Mi a baj?” – kérdezi Liam, hirtelen éberré válva.