27. fejezet

Becsapom a szobám ajtaját, és az ágyra vetem magam, arcomat a párnámba temetem, és minden csalódottságomat belesikolom. Miért kapnám Jacket kötvényként? Majdnem annyira utál engem, mint én őt. Nem hiszem el, hogy szinte sajnáltam őt! Azt hittem, félreértettem, hogy a kemény külső mögött egy ijedt és sérült ember áll.

– Bassza meg, Jack! – kiáltok a párnába. Hagyom, hogy minden dühöm kiáradjon a szavaimból. elegem van az egészből. haza akarok menni.

– Sophia állj meg! Hallom, ahogy kezek húznak rám, felemelnek az ágyról. Küzdök a tartás ellen.