301. fejezet

* Sophia nézőpontja

El sem tudom képzelni, hogy a lányom hetekig itt éljen, és a gondolat, hogy más gyerekek még tovább élnek itt, összetöri a szívem. A gyerekeknek melegre és tiszta élettérre van szükségük. Szükségük van egy biztonságos helyre, ahol alhatnak, ami nem egy vékony szőnyeg egy mocskos földszinten. Ezeknek a tinédzsereknek mind az akadémián kellett volna lenniük, ahol szabadon barangolhattak volna, miközben a nap az arcukon süt. A legnagyobb aggodalmuknak az kellene legyen, hogy mi lesz az étlap az akadémia ebédlőjében.

Kétlem, hogy bármelyik gyerek is önszántából jött ide. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy bármelyikük is ezt az életet választotta volna, és nem is fogok megállni, amíg mindegyiküket meg nem mentettük.