602. fejezet
602. fejezet
A Szabadság-szobor alatt, egy tóparton sok végzős diák vázlatokat készített. „Madelyn, ha bekülded ezt a festményt egy pályázatra, biztosan nyersz” – mondta egy hang.
A hűvös őszi szél fújta rövid haját. Aranyló fénysugár világította meg arcát. Fényes nyakláncot viselve Madelyn a füle mögé tűzte hosszú haját. – Köszönöm – felelte. A most huszonkét éves Madelyn magabiztosabb volt, mint tizennyolc évesen. A négy év alatt érettebbé vált. Minden mosoly és homlokráncolás a saját egyedi bájával volt tele.