403. fejezet

„Mi van, kiszöktél? Nem… szóltál neki?” – kérdezi Jesse, és zavartan egyre mélyebbre ráncolja a homlokát.

– Mit akartál, hogy csináljak? – kérdezi Daphne, és őszinte mosollyal az arcán rávillan a mosoly. – Kopogjak a hálószobák ajtaján, és keltsek fel mindenkit, csak hogy közöljem velük, hogy elmegyek? Még nagyon korán van, Jesse, még akkor is, ha pszichotikus gyerekfelügyeletet tartasz.

„Nem, biztosan nem akarom, hogy… ajtókon kopogj…” – mormolja Jesse, egy pillanatig fürkészve a lányt, miközben feldolgozza a palotában tegnap este zárt ajtókról és az alvási szokásokról szóló finom információkat. Aztán erősen küzd, hogy leküzdje az elégedett vigyort, elfordítja az arcát, állát a taxi felé emeli, és elindul felé. Daphne követi, elfojtva saját mosolyát.