301. fejezet

Luca házában tényleg a társaság az, ami ragyog. Az unokatestvérei és a családja annyira viccesek – kicsit csúnyák is egymással, kötekedően, családiasan, de minden sértést szerelem bélel, és olyan átkozottul vicces, hogy addig röhögök, amíg az oldalam nem fáj.

És persze a fájó oldalam megnehezíti a kezemben nyomott étel lejutását. De tekintve, hogy milyen finom, én határozottan győzök azon a törekvésemen, hogy abszolút mindent megeszek. Istenem, nem vagyok benne biztos, hogy valaha is ettem ilyen sokat vagy ilyen jól. Tányérról tányérra tészta, hús, és tenger gyümölcsei – és aztán az édességek! Süti, meg kis szelet kávéba áztatott péksütemény és nagyi kávétorta, kávé mellé tálalva – ami jó kiegészítés, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi apró pohár tiszta szeszes italt adtam át és ittam meg. Még soha nem ettem, de finom, és édesgyökér íze van.

– Jaj, hogy nem vagy kövér – nyögöm Lucának dőlve a kanapén, miközben az egyik unokatestvére elveszi a valószínűleg kilencedik tányért. Luca elvigyorodik, és átkarolja a vállam.