38. fejezet

Most is zokogok, rázom a fejem, bűntudat tölti be lényem minden zsebét. – Sajnálom – kiáltom a fejemet csóválva.

– Bassza meg, Ariel – zihálja Rafe, majd szorosan átölelve magához húz. "Annyira szeretlek - mindig is szerettelek, még akkor is, ha annyira idegesítő vagy, hogy le akarlak dobni a palota tetejéről..."

Egy kis hisztérikus nevetés tör ki belőlem, és a mellkasához fúrom a fejem.