50. fejezet
Evelyn nézőpontja
Másodszor is felriadtam, és a mellkasomra csaptam, amikor megéreztem valakit a szobámban. Kábultan, az álomtól elhomályosult a szemem, legfeljebb egy homályos alakot tudtam kivenni. Gyorsan pislogtam, kitisztult a látásom, és Emma elmélkedő arcát bámultam.
– Bocsánat, drágám – mondta selymesen, miközben a telefonja képernyőjét böngészte.