282. fejezet

- Utálom – mormolom, és azon dolgozom, hogy közelebb préseljem magam hozzá, bár ez nem igazán lehetséges. – Utálom a gondolatot, hogy félsz, egyedül, és lányokkal beszélsz, amikor csak... fél városra voltam.

– De eljegyezte magát – mondja furcsa hangon – azt hiszem, egy kicsit szórakozottan? Nem tudom. Nem nagyon tudom elemezni.

– Tudtál erről? – kérdezem, és tágra nyílt szemekkel nézek fel rá.