592. fejezet

Egy pillanatra megjegyzem az ellenséges katonák helyzetét, mielőtt félreteszem a távcsövemet, és magamhoz húzom a fegyveremet. Amikor tüzelési pozícióba helyezkedem, és ismét belenézek a távcsövön, gyorsan megtalálom a katonákat, amint lefelé haladnak a szakadékban a folyó felé, és már nem is próbálkoznak sunyisággal. Gondolom, mivel nagy zajt csaptak, amikor kiiktatták a másik csapatot, tudják, hogy nincs sok értelme a lopakodásnak.

De a sebesség sokkal fontosabb.

Ennek ellenére egyelőre semmi sem fog nekik jót tenni.